CONCURSUL NAŢIONAL DE OCUPARE A POSTURILOR DIDACTICE/CATEDRELOR VACANTE/REZERVATE
DIN ÎNVĂŢĂMÂNTUL PREUNIVERSITAR
12 iulie 2023
Probă scrisă
LIMBA ȘI LITERATURA MAGHIARĂ MATERNĂ
Varianta 3
• Toate subiectele sunt obligatorii. Se acordă zece puncte din oficiu.
• Timpul de lucru efectiv este de patru ore.
Subiectul I
A vers értelmezése: Csak a Mari maradt - Petri György
Petri György "Csak a Mari maradt" című költeménye a hagyományos lírai műfaj
átminősülésének kiváló példája. A költemény elején már észrevehető, hogy a lírai én egy
sajátos hangvétellel és humorral szól a szeretett nőről, Mariról. A vers szövege felszabadultan
játszik a hagyományos lírai elemekkel, és több eszközt alkalmaz a műfaj átformálására.
A hagyományos lírai műfaj átminősülésének egyik eszköze a költő szubjektivitásának és
egyediségének hangsúlyozása. Petri György lírai énje különleges módon beszél szerelméről,
Mari-ról. A szokásos lírai költészeti stílussal szemben a költő groteszk, humoros képekkel
festi le a szerelmi érzéseit, például Mari ábrázolásával, mint "pimasz harkályt" vagy "rázós
verébet." A lírai műfaj hagyományosan az érzelmek mélyebb és komolyabb kifejezésére
szolgál, ám Petri éppen az ellenkezőjét teszi: szubjektivitásával és humorával fokozza az
érzelmek intenzitását.
A költő ebben a műben a másik jellemző eszköze a párbeszéd és a hétköznapi nyelvhasználat
beemelése a versbe. A lírai én szinte párbeszédet folytat a szeretett nővel, aki egyfajta
szentimentális ideálok helyett egyedi, hétköznapi szóhasználattal van jelen a versben. Ez a
párbeszéd elem a költeményt közelíti a mindennapi kommunikációhoz, amely szintén
szokatlan a hagyományos lírai műfajban.
A vershelyzetet tekintve, a lírai én megosztja gondolatait és érzéseit a szerelemről és Mari
iránti szenvedélyéről. A költő sajátos módon próbálja kifejezni érzéseit, elrugaszkodva a
hagyományos lírai kliséktől, és ezzel egyfajta modern, önreflexív attitűdöt teremt. A vers
továbbá egyfajta konfliktust is feltár a lírai én és a szerelem objektuma, Mari között, hiszen
Mari-t sokszor nem a hagyományos szépségével, hanem a sajátos egyediségével és
furcsaságával azonosítja.
A vers képi világa meglehetősen szokatlan és jellegzetes. A költő a madarak és a természet
metaforáival dolgozik Mari leírásában, ami szintén eltér a hagyományos lírai elemektől. Az
állatokhoz való hasonlatok, mint a "madárcsapat" vagy "harkály," színessé teszik a képi
világot, és a költő egyedi szemszögéből világítanak rá a szeretett nő szokatlan, de egyedi
szépségére. A képek groteszk jellege fokozza a humoros hangulatot, és egyedülállóvá teszi a
költemény vizuális aspektusát.
Az intertextualitásnak is kiemelt szerepe van a jelentésképzésben. A vers számos kulturális
utalást tartalmaz, például a "Othelló-szerű férj" vagy a "gótikus kastély" és "rokokó estély,"
amelyek más művekre vagy műfajokra utalnak. Ezek az intertextuális elemek gazdagítják a
vers jelentését és kapcsolatba hozzák Petri művészetét a korábbi és kortárs irodalmi
hagyományokkal.
Végül, a költemény értelmezése során az egyes részletek szövegkohéziójának és a logikus
gondolatmenetnek is kiemelt szerepet kell kapnia. A lírai én sajátos narratívájának összefüggő
és logikus felépítése segíti a hallgatót vagy olvasót a költő szándékainak megértésében és a
vers egészének befogadásában.
Ezen elemzés alapján a vers nem csak egy egyszerű lírai kifejezés, hanem egy olyan mű,
amely kreatívan játszik a hagyományos lírai műfaj elemeivel, és egyedi, modern hangvételét
és intertextuális gazdagságát ötvözi, miközben egy különleges szerelmi történetet mond el.
Subiectul II
1. Ok-okozati összefüggés:
Az ok-okozati összefüggés jelölésének különböző nyelvi eszközei a magyar nyelvben:
Elvárást és valóságformáló hatást kifejező szavak: A szövegben található
kifejezések, mint "elvárások," "valóságformáló hatás," "jóslat," mind az ok-okozati
összefüggést erősítik. Példa: "Tehát ha valaki torzítva ismeri meg a valóságot, az
alapján fogalmaz meg bizonyos elvárásokat."
Szituációt és hatást kifejező igék: Az igei kifejezések, mint "közvetített," "kiváltott,"
"kitüntető," az ok-okozati kapcsolatot erősítik. Példa: "A Pygmalion-effektus
kulcseleme tehát nem csupán az elvárásokban van jelen, hanem az elvárások által
kiváltott közvetítési módban."
Pozitív és negatív következmények kifejezése: A szövegben a "pozitív változás" és
"negatív hatás" kifejezések jelzik az ok-okozati kapcsolat irányát. Példa: "Mint sok
más jelenségnek, a Pygmalion-effektusnak is van pozitív és negatív következménye."
2. Fókusz szerepű kifejezés:
Az állítmányok igekötős igéinek fókusz szerepű kifejezése:
"elkönyvelt" - Az edzője, Károlyi Béla motiválta, mégpedig azzal a hozzáállásával,
hogy abszolút hitt a lány sikerében. „You can do it!“ – mondta a lánynak teljes
meggyőződéssel, aki ezután, edzője szavain felbátorodva, szakadt bokaszalaggal
tökéleteset ugrott.
3. Birtokos szerkezetek:
A birtokos szerkezetek és a birtokoltak azonosítása:
"Kerri Strugnak" - Birtokos: Kerri Strug; Birtok: első ugrása
"Kerri Strugot" - Birtokos: Kerri Strug; Birtok: sérült
4. Alanyi, tárgyi és határozói szerepű főnévi csoportok:
Az alanyi, tárgyi és határozói szerepű főnévi csoportok azonosítása az alábbi mondatban:
Alanyi főnévi csoport: "Az Ovidius tollából származó történet"
Tárgyi főnévi csoport: "egy csodálatos nőalakot"
Határozói főnévi csoport: "Kypros királya" (birtokhatározó)
5. Azonos alakú végződések szerepének azonosítása:
Az azonos alakú végződések szerepének azonosítása a két szópárban:
a. -et: Az állítmányokat (érezkeltet, történet, őket) jelöli.
b. -i: Az állítmányokat (jelöli, londoni, elvárásai) és a mellékneveket (tökéletesi,
egyedii) jelöli.
Subiectul III
Objektív értékelés lehetőségei és kihívásai az esszé típusú itemek szummatív
értékelésében
Az esszé típusú itemek olyan mérőeszközök, amelyek széles skálán teszik lehetővé a diákok
kreativitásának és gondolkodási képességeinek megmutatását. Azonban a szummatív
értékelés során alkalmazva számos kihívással is szembesülhetünk.
Az esszé típusú itemek meghatározása során fontos megemlíteni, hogy ezek olyan írásbeli
feladatok, amelyekben a diákoknak a saját véleményüket, gondolataikat kell kifejteniük egy
adott témában. Ezek az írások gyakran nyitottak, és lehetőséget adnak a szubjektív
megközelítésre.
A szummatív értékelésben való alkalmazásuk előnyei közé tartozik a diákok széleskörű
gondolkodási képességeinek és íráskészségének értékelése. Az esszék lehetőséget teremtenek
a kreativitás kibontakoztatására, a véleményalkotásra és az érvelésre. Emellett segítenek a
diákoknak fejleszteni az érvelési és prezentációs készségeiket.
Azonban számos kihívás is felmerülhet az esszék értékelése során. Az objektivitás hiánya
miatt az értékelés szubjektív lehet, és a tanár egyéni ízlése, preferenciái is befolyásolhatják az
eredményeket. Ezenkívül az esszék hosszú időt vehetnek igénybe az értékelés során,
különösen nagyobb diákpopuláció esetén.
Például, egy lírai művekkel kapcsolatos esszé értékelésében a tanár könnyen megítélheti,
hogy a diák mennyire érti meg a lírai műfajokat, és mennyire képes alkalmazni a tanult
fogalmakat és tudást. Az esszék segíthetnek az intertextuális viszonyok felismerésében és
értelmezésében, amelyek a tanterv részét képezik.
Szövegértést mérő feladatlap:
Mérőeszköz típusa: Írásbeli esszé
Osztály: IX. osztály
1. Kérdés: Magyarázza el, mi a líra és milyen jellemzői vannak a lírai műfajoknak! (5
pont)
2. Kérdés: Azonosítsa és magyarázza el a lírai én fogalmát, és mutasson be egy példát a
lírai én megjelenésére egy dalban vagy himnuszban! (4 pont)
3. Kérdés: Válasszon ki egy lírai műfajt (dal, epigramma, himnusz, óda) és írja le, mi
teszi azt a műfajt líraivá! (6 pont)
4. Kérdés: Válasszon egy dal szövegét, és azonosítsa benne a vershelyzetet és
beszédhelyzetet! (3 pont)
5. Kérdés: Mutasson be egy példát a lírai művek intertextuális viszonyainak
felismerésére és értelmezésére! (7 pont)
Javítókulcs és feladatleírás:
1. Képességszintek: Megérti a líra fogalmát, képes leírni a lírai műfajok jellemzőit.
2. Gondolkodási műveletek: Érvelés, elemzés, példák felhasználása a tanult
fogalmakhoz.
3. Itemtípusok: A feladatok tartalmaznak magyarázatot, azonosítást, elemzést és
alkalmazást.